A szívelégtelenség krónikus, progresszív (egyre súlyosbodó) kórállapot, amely azt jelenti, hogy a szívnek nehézséget okoz a vér továbbítása a szervezet többi részébe.¹ Mivel a szív nem képes kellő mértékben vért pumpálni, a szervek nem kapnak elegendő oxigéndús vért ahhoz, hogy egészségesek maradjanak.²

Szívelégtelenség esetén a szív nem képes az őt érő terhelésnek megfelelően működni.¹ Amikor a szívizom erőlködve pumpálja a vért, az feltolulhat a tüdőben, ami légszomjat okoz.⁵ Ez a szív bizonyos kórállapotai, például koszorúér-betegség vagy magas vérnyomás esetén következhet be, amikor a szív fokozatosan meggyengül vagy merevvé válik, és nem képes megfelelően pumpálni a vért.⁵

Néhány figyelmeztető jel, amely szívelégtelenségre utalhat: légszomj, testsúlygyarapodás, illetve a láb, a lábfej, a boka vagy a has dagadása, nem múló köhögés vagy zihálás, a szokásosnál nagyobb mértékű fáradtság, a mindennapi tevékenységek végzésének nehézsége, légszomjra ébredés, étvágytalanság vagy hányinger, szabálytalan vagy szapora szívverés, zavartság vagy zavarodottság érzése, koncentrálási nehézség vagy csökkent éberség.^5,13

Csupán néhányat soroltunk fel a jelek és tünetek közül. Minden ember más, ezért ha valami szokatlant tapasztal, vagy a fentiek bármelyikét észleli, minél előbb forduljon orvoshoz.

Látogasson el a következő honlapra, és tudjon meg többet

Világszerte több mint 60 millió, csak az EU-ban több mint 10 millió ember él szívelégtelenséggel.^25,26

5-ből 1 embernél alakul ki szívelégtelenség az élete során.²⁷

Bár a szívelégtelenség a 60 évesnél idősebbek körében a leggyakoribb, fontos észben tartani, hogy bármilyen életkorú és hátterű embert érinthet.^25,28

A szívelégtelenség komoly kórállapot, amely időben történő orvosi ellátást igényel. Általában nem gyógyítható, de a gyógyszerek és az életmódbeli változtatások sok beteg számára lehetővé teszik a teljes életet.¹

Különböző tényezők okozhatnak szívelégtelenséget, illetve járulhatnak hozzá a kialakulásához.

Bizonyos dolgokat befolyásolhat, mint az életmódját, másokat azonban nem, például az életkorát és a családi kórtörténetben szereplő szívelégtelenséget.⁴ Fontos tényező továbbá az is, hogy a szívet károsító vagy gyengítő más kórállapotok után is kialakulhat szívelégtelenség.⁵ Szoros egybefonódást mutatnak például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívelégtelenség és más szív-ér rendszeri betegségek, valamint a krónikus vesebetegség.⁶

Több olyan kockázati tényező vagy kórállapot is van, amely károsíthatja vagy gyengítheti a szívét, és hozzájárulhat a szívelégtelenséghez, vagy kiválthatja azt. Ilyenek például az idős kor, a családi kórtörténetben szereplő szívelégtelenség, valamint az egészségtelen életmód, például az egészségtelen étrend, a dohányzás, az illegális drogok használata, a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, az inaktív vagy ülő életmód, valamint a túlsúlyosság, illetve az elhízottság.

Például a következő kórállapotok fokozhatják a szívelégtelenség kockázatát: veleszületett szívbetegség, a szívizom károsodása/gyulladása, szabálytalan szívverés vagy szívritmuszavar, koszorúér-betegség és szívroham, magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, valamint alvási apnoe.^5,4,29

Ha a szívelégtelenség ezen kockázati tényezőinek bármelyike fennáll Önnél, vagy aggódik a szíve egészségéért, fontos, hogy minél előbb beszéljen orvosával.

Igen, a szívelégtelenségnek különböző fajtái vannak. A szívelégtelenség érintheti a szív bal, jobb vagy mindkét felét.⁵ A balszívfél-elégtelenség a szívelégtelenség leggyakoribb fajtája.¹⁹

A szívelégtelenséget további két altípusra osztják: a csökkent ejekciós frakcióval járó (más néven szisztolés) szívelégtelenségre (HFrEF), valamint a megtartott ejekciós frakcióval járó (más néven diasztolés) szívelégtelenségre (HFpEF).^14,19

Orvosa a szívelégtelenség fajtája alapján dönti el, hogy melyik a legmegfelelőbb kezelés az Ön számára. 

A szisztolés szívelégtelenség általában a bal szívfelet érintő szívelégtelenség.³⁰ Akkor következik be, amikor a szívizom meggyengül. Ez azt jelenti, hogy a szívizom elveszíti a normális kontrakcióra (összehúzódásra) való képességét, és nehézséget jelent számára a kellő mennyiségű vér továbbítása a test többi részébe.²⁰ Férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki szisztolés szívelégtelenség, mint nőknél.⁴

Az ejekciós frakció az azt megmutató százalékos arányra utal, hogy mennyi vért pumpál ki a szívizom az egyes szívverésekkel. Ennek mérése, ami szív-ultrahangvizsgálattal történhet, segíthet az orvosoknak diagnosztizálni a szívelégtelenséget.¹⁹

Az ejekciós frakció normális esetben 50% és 70% között van. Ez azt jelenti, hogy a szív a benne lévő teljes vérmennyiség 50-70%-át pumpálja ki minden egyes szívveréskor. Szisztolés szívelégtelenség esetén az ejekciós frakció a normálisnál kisebb (40% vagy alacsonyabb), ami azt jelenti, hogy a test nem kapja meg a számára szükséges mennyiségű vért.¹⁹

A diasztolés szívelégtelenség általában a bal szívfelet érintő szívelégtelenség.³⁰ A szívizom megvastagodását vagy keménnyé válását okozza. Ez azt jelenti, hogy a szívizom merevvé válik, és nem képes eléggé elernyedni ahhoz, hogy kellő mértékben megteljen vérrel.¹⁹ Bár a szívizom képes a normális összehúzódásra (a pumpálásra), kellő mértékű telődés híján végeredményben nem tud a test igényeit kielégítő mennyiségű vért kipumpálni magából.¹⁹ Nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki diasztolés szívelégtelenség, mint férfiaknál.⁴

Az ejekciós frakció az azt megmutató százalékos arányra utal, hogy mennyi vért pumpál ki a szívizom az egyes szívverésekkel. Ennek mérése, ami szív-ultrahangvizsgálattal történhet, segíthet az orvosoknak diagnosztizálni a szívelégtelenséget.¹⁹

Az ejekciós frakció normális esetben 50% és 70% között van. Ez azt jelenti, hogy a szív a benne lévő teljes vérmennyiség 50-70%-át pumpálja ki minden egyes szívveréskor. Diasztolés szívelégtelenség esetén az ejekciós frakció normális tartományban lehet, de a test végeredményben mégsem kapja meg a számára szükséges mennyiségű vért. Ezért lehet szükség további vizsgálatokra a diagnózis megerősítéséhez, például elektrokardiográfiára (EKG-vizsgálatra) vagy szív MR-vizsgálatra.¹⁹

Az első lépés a szívelégtelenség diagnózisának felállításához az orvossal való konzultáció. Fontos, hogy elmondja az orvosnak az Ön tüneteit, panaszait és az egészségi állapotával kapcsolatos információkat.

Ezt követően orvosa valószínűleg fel fog tenni néhány kérdést:

Az orvosnak szüksége lesz bizonyos információkra ahhoz, hogy megérthesse, mi történik az Ön szívével, ezért valószínűleg fel fog tenni néhány kérdést a tüneteiről, panaszairól, korábbi egészségügyi problémáiról és életmódjáról.

Fizikális vizsgálat:

Az orvos fizikális vizsgálatot is végez, hogy keresse a szívelégtelenség és más olyan betegségek jeleit, amelyek meggyengíthették a szívet. A fizikális vizsgálat során az orvos megfigyeli a pulzust, a vérnyomást, meghallgatja a szív hangjait és megtapintja a mellkasát.

Ezek az első lépések a szívelégtelenség diagnózisának felállításához, azonban az orvos további teszteket és vizsgálatokat is rendelhet, például vérvizsgálatokat, EKG-t vagy echokardiográfiát, hogy részletesebben megvizsgálhassa a szív működését és állapotát.

Orvosa a következő vizsgálatok bármelyikét javasolhatja (Vérvizsgálatok, Szív-ultrahangvizsgálat, B típusú nátriuretikus peptid (BNP) vérvizsgálata , Elektrokardiográfia (EKG-vizsgálat), Mellkasröntgen, Holter-monitorozás), hogy kideríthesse a szívelégtelenség okát, és megállapíthassa a súlyosságát.^15-17

Az orvosok általában a tünetek súlyossága alapján sorolják be a szívelégtelenséget. A legelterjedtebben használt stádiumbesorolási rendszer, a New York-i szívgyógyászati társaság (New York Heart Association, NYHA) funkcionális besorolása négy kategóriába sorolja be az érintetteket az alapján, hogy mennyire korlátozottak fizikai tevékenység végzése közben.¹⁸

Amikor szívelégtelenséget állapítanak meg Önnél, sok különböző gyógyszernevet és -fajtát hallhat, amelyek eltérő módokon kezelhetik a betegségét.

A kalciumcsatorna-gátlók, a béta-blokkolók, az ACE-gátlók (ACEI-k), az angiotenzinreceptor-gátlók (ARB-k) és a digoxin a más szív-ér rendszeri betegségekkel fennálló összefüggés miatt mind gyakran alkalmazott kezelés.³¹

Vízhajtókat is alkalmaznak a kezelés részeként, mivel a nátrium és a víz kiválasztásának fokozásával segítenek a vesének több vizeletet képezni, ami mérsékli a dagadást és a puffadást, csökkenti a vérnyomást, és enyhíti a légszomjat.³²

A nátrium–glükóz kotranszporter 2 gátlói (az SGLT2i-k), amelyeket kezdetben cukorbetegség kezelésére alkalmaztak, a közelmúltban merültek fel mind diasztolés, mind szisztolés szívelégtelenséggel élő emberek potenciális kezeléseként, függetlenül attól, hogy fennáll-e cukorbetegség.^33,34 Ezek a szerek segítenek a vesének több nátriumot, glükózt és vizet kiválasztani, ami csökkenti a szív terhelését.³⁵

Töltse le tájékoztatónkat, és tudjon meg többet a szívelégtelenség kezelésére használt néhány gyakori gyógyszerről, valamint más kezelési lehetőségekről

Bár a szívelégtelenség élethosszig tartó kezelést tesz szükségessé, megfelelő kezeléssel a betegség súlyosbodása megállítható vagy lelassítható, és az érintettek hosszabb és jobb életet élhetnek.^5,21

A légszomj a szívelégtelenség gyakori tünete. Fekvő helyzetben erősebb légszomja lehet, mivel a tüdejében lévő folyadék elmozdul. Megkönnyebbülhet, ha több párnát használ alátámasztásként, azonban mindig konzultáljon orvosával, ha nem tapasztal javulást, mivel ez a szívelégtelenség súlyosbodásának jele lehet.¹²

A szívverés normális ritmusának fenntartására szívgyógyászati eszközök használhatók.³⁶ Szabálytalan szívritmus kockázata vagy gyógyszerrel nem kontrollálható, kóros izom-összehúzódás esetén fontos kezelési lehetőséget jelenthetnek bizonyos szívelégtelenséggel élő emberek számára.³⁷

Orvosa tájékoztatja róla, ha Önnek ilyen eszközre van szüksége, és megbeszéli Önnel az Ön számára legmegfelelőbb lehetőséget.³⁶

Tudjon meg többet a szívelégtelenség esetén használt gyakori orvostechnikai eszközökről

Meg kell értenie, hogy a hosszú távon fennálló kórállapotok, például a szívelégtelenség diagnózisának felállítása kihívást jelenthet. Tudjon meg többet a helyi betegszervezetről és arról, hogyan lehet velük kapcsolatba lépni, és hogyan válhat a közösség részévé. Emlékeztesse rá szerettét, hogy figyelje tünetei minden változását, mivel ezek információként szolgálhatnak az orvosa számára a betegség alakulását illetően. Ön is segítheti őt ebben a tünetekben bekövetkező változások figyelésével.

Látogasson el a következő honlapra, és tudjon meg többet a támogatás lehetséges módjairól